A köztársasági elnök a Sándor-palotában hétfő délben aláírta a parlament által egy héttel korábban elfogadott új alaptörvényt. Az alkotmány január elsején lép hatályba. Megnéztük, melyek a legfontosabb változások.
Schmitt Pál magyar köztársasági elnök Petr Necas cseh miniszterelnöknek pénteken Prágában olyan konkrét feladatokat javasolt, amelyeket közösen oldhatna meg a négy visegrádi ország.
Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én hétfőn, a Sándor-palotában írja alá Magyarország új alaptörvényét, az államfő ezt követően ünnepi beszédet mond.
Kovács István kéri, hogy Schmitt Pál a Fidesz garancialevele alapján mentse meg a szolgálati nyugdíját.
Az Amnesty International (AI) "mélyen aggasztónak" tartja, hogy az új alkotmány nemzetközi és európai emberi jogi normákat sért; a nemzetközi jogvédő szervezet közleményében arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alkotmányt.
Schmitt az előre megírt forgatókönyv szerint, tehát a Fidesz-KDNP választási győzelmének évfordulóján odaírja a nevét a kormánypártok alaptörvényére - írja a Népszava.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden aláírta Magyarország új alaptörvényét és továbbküldte Schmitt Pál köztársasági elnöknek, aki húsvéthétfőn szignálja azt - tájékoztatott Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke.
Az államfő a Sándor-palotában fogadta Németh Miklóst, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) elnökét , valamint René Faselt, a nemzetközi szövetség (IIHF) első emberét és Pásztor Györgyöt, az MJSZ tiszteletbeli elnökét, a hokis nagyságokat tömörítő Hírességek Csarnokának tagját.
